Bevezetés

Az országgyűlési képviselők megválasztása
A képviselők jogállása
A képviselők javadalmazása

Az országgyűlési képviselők megválasztása

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt a 2014. évi országgyűlési választásokon alkalmazták először. A mintegy 8 millió választópolgár 2014-ben 199 képviselőt választott az Országgyűlésbe általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással.

A törvény szerint a választópolgárok

106 képviselőt egyéni választókerületben,

93 képviselőt országos listán választanak meg.

Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. Nemzetiségi listát a 13 országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező (határon túl élő) magyar választópolgárok is szavazhatnak pártlistára. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A 2018. évi országgyűlési képviselő-választáson először jutott be az Országgyűlésbe nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő.

A 2018. évi országgyűlési képviselő-választáson az alábbi pártok képviselői, továbbá egy nemzetiségi és egy független képviselő szereztek mandátumot:


Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (közös listán)

133 képviselő

Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) 26 képviselő


Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Párbeszéd Magyarországért Párt (PM)
(közös listán)

20 képviselő

Demokratikus Koalíció (DK)

9 képviselő

Lehet Más a Politika (LMP)

8 képviselő

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) 1 képviselő
EGYÜTT (A Korszakváltók Pártja) 1 képviselő
Független 1 képviselő

A parlamenti pártok választásokon elért eredményei 1990-2018

Párt

MDF

Fidesz

KDNP**

FKgP

MIÉP***

Jobbik

MSZP

PM

SZDSZ

LMP****

DK

1990

I. forduló eredménye (%)

24,73

8,95

6,46

11,73

10,89

21,39

Összes mandátum

165

22

21

44

33

94

1994

I. forduló eredménye (%)

11,73

7,01

7,03

8,82

1,58

32,99

19,73

Összes mandátum

38

20

22

26

0

209

70

1998

I. forduló eredménye (%)

2,80

29,48

2,31

13,15

5,47

32,92

7,57

Összes mandátum

17*

148

0

48

14

134

24

2002

I. forduló eredménye (%)

41,07

0,75

4,37

42,05

5,57

Összes mandátum

188

0

0

178

20

2006

I. forduló eredménye (%)

5,04

42,03

0,02

2,20

43,21

6,50

Összes mandátum

11

164

0

0

190

20

2010

I. forduló eredménye (%)

2,67

52,73

16,67

19,30

7,48

Összes mandátum

0

263

47

59

16

2014*****

A választás eredménye (%)

44,87

20,22

25,57

5,34

Összes mandátum

133

23

38

5

2018***** A választás eredménye (%) 49,27 19,06 11,91 7,06 5,38
Összes mandátum 133 26 20 8 9

* Az MDF 17 képviselője Fidesz-MDF közös jelöltként nyert egyéni választókerületben.
** 2002-ben a KDNP nem állított listát.
*** A MIÉP 1993-ban alakult meg, így 1994-ben indult először a választásokon.
**** Az LMP 2008-ban alakult meg, így 2010-ben indult először a választásokon.
*****2014-től kezdődően egyfordulós a választás.

Az "Összes mandátum" tartalmazza a listán és az egyénileg megszerzett mandátumokat is, míg "A választás eredménye" sorban az országos listán kapott eredmények szerepelnek.

A képviselők jogállása

Az Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdése alapján a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A képviseleti demokrácia, mint elsődleges döntéshozatali mód mellett a közvetlen demokrácia fontos kiegészítő szerepet játszik.

A képviselők jogállásának alapja a szabad és egyenlő képviselői megbízatás, mandátum. Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Megválasztásuk után a képviselők jogilag függetlenné válnak választóiktól, nem lehet őket utasítani, beszámoltatni és képviselői tevékenységük vagy leadott szavazatuk miatt visszahívni. A parlamentben állásfoglalásukat szabadon, lelkiismeretük és meggyőződésük szerint alakítják ki, és ennek megfelelően szavaznak.

A képviselőt politikai jellegű kapcsolat fűzi választóihoz, a belé vetett bizalom vagy annak hiánya azonban csak a következő választások során mérettetik meg. Függetlenül attól, hogy egyéni választókerületben, országos vagy nemzetiségi listán választották meg őket, jogállásuk azonos.

A képviselők többsége – szabad elhatározásból – valamelyik párt parlamenti képviselőcsoportjának (frakciójának) a tagja. A frakcióalakítás jogát az Alaptörvény is elismeri (5. cikk (4) bekezdés). A szabad mandátumból következően a frakció nem kötelezheti a képviselőt egy bizonyos álláspont képviseletére, de a politika működési logikája következtében a hatékony, kiszámítható döntéshozatal érdekében a frakciótagok általában azonos irányt követnek (frakciófegyelem). Ha egy képviselő kilép a frakcióból vagy a képviselőcsoport zárja ki soraiból, mandátumáról nem kell lemondania, erre jogilag nem kötelezhető. Munkáját független képviselőként folytatja tovább, és hat hónap elteltével akár csatlakozhat egy másik frakcióhoz.

A képviselői jogok többségével minden képviselő önállóan is élhet (törvényjavaslatot nyújthat be, interpellálhat, felszólalhat a vitában), de vannak olyan jogok, amelyeket több képviselő csak együttesen gyakorolhat. Legalább öt képviselő (országos önálló pártlistáról történő mandátumszerzés esetén három) kell a frakcióalapításhoz. A házszabályi rendelkezések legalább öt független képviselőhöz kötik a napirend módosításának vagy a minimális időkeret megállapításának kezdeményezését. Az indítvány vitájának lezárását írásban legalább öt képviselő javasolhatja. Gyakori „küszöbszám" még a képviselők egyötöde. Legalább ilyen arány szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, valamint vizsgálóbizottság létrehozásának, képviselő által benyújtott kivételességi javaslat támogatásához, rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívásának, illetve politikai vita kezdeményezéséhez.

A képviselők jogait és kötelességeit két csoportba lehet sorolni. Ezekről, valamint jogállásuk és javadalmazásuk egyéb szabályairól az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezik.

Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a felszólalási- vagy beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetve a tájékoztatáshoz való jog.

A második csoportba azok a jogok és kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenségi szabályok, és a különböző javadalmazáshoz való jogok.
A képviselő alapvető joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak működését. Igazolatlan távolmaradását az Országgyűlés üléseiről egy meghatározott mértéken (az adott hónapban napirend szerint tartott szavazások több mint egynegyede) felül a tiszteletdíj arányos részének megvonásával büntetik.

A képviselők jogaikat személyesen gyakorolják (pl. szavazás), kivétel ez alól a bizottsági ülés, ahol a távol lévő képviselő helyettesítési megbízást adhat egy másik bizottsági tagnak.

A képviselők megbízatása (mandátuma) megválasztásukkal kezdődik, a képviselői mandátum azonban csak annak igazolásával, és eskütétellel válik teljessé. A képviselő csak ezt követően gyakorolhatja képviselői jogait. További feltétel még, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen, és szüntesse meg esetleges összeférhetetlenségét.

A képviselők javadalmazása

A képviselők anyagi függetlenségét a tiszteletdíj és egyéb juttatások révén az Országgyűlésről szóló törvény biztosítja.

A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg. A tiszteletdíj sávosan emelkedik attól függően, hogy a képviselő tagja valamely bizottságnak vagy betölt valamilyen parlamenti tisztséget. A képviselő közlekedéséhez üzemanyagkártyát kap, jogosult mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére. A Budapesten lakástulajdonnal nem rendelkező képviselőt a törvényben meghatározottak szerint lakás használata illeti meg. Az Országgyűlés Hivatalának (vidéken vagy Budapesten) megfelelően felszerelt irodát kell biztosítania a képviselők számára.