A KMKF Statútuma

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának

Statútuma

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2006. szeptember 8-án alkotott, 2009. szeptember 11-én módosított és 2011. március 11-én kiegészített Statútuma.

1. A KMKF hivatása

(1) A KMKF a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kiegészítése a parlamenti együttműködés dimenziójával. Létrehozásával a végrehajtó szerv, a Kormány mellett a másik hatalmi ág, a törvényhozás szintjén is rendszeressé, következésképpen eredményesebbé válik az együttműködés a magyarországi parlamenti pártok és a magyar nemzeti közösségek szervezeteinek képviselői között.

(2) Az eddigi tapasztalatok szerint számtalan olyan kérdés merül fel Magyarország és a magyar nemzeti közösségek szervezeteinek viszonyában, melyeknek megoldása leginkább a parlamenti együttműködés keretébe illeszkedik. Általánosságban a KMKF megalakítását a Magyarország és a magyar nemzeti közösségek folyamatosan bővülő, és így egyre sokrétűbbé váló kapcsolatai indokolják.

(3) Mivel a KMKF által célzott együttműködés külön hatalmi ág szintjén zajlik, a testület más kormányzati konzultációs fórumok mellett működik. Ez kifejezésre jut a KMKF működési rendjében is.

(4) A kormányzati és a parlamenti nemzetpolitikai konzultációs fórumok közép- és hosszú távú céljai viszont azonosak, ezért szükség van tevékenységük megfelelő összehangolására szervezeti szinten is.

(5) A KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. A KMKF olyan hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, akik között a legfőbb összekapcsoló erő a magyarsághoz tartozásuk, illetve a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításának szándéka. A KMKF ajánlásokat fogalmazhat meg magyarországi intézmények számára, így létrehozásának és működésének nincs nemzetközi jogi relevanciája.

(6)  A KMKF feladatai közé tartozik az Európai Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek támogatása, és ezáltal eredeti állampolgárság szerinti államaik csatlakozásának elősegítése az európai, illetve euro-atlanti szervezetekhez.

(7) Céljai elérése érdekében a KMKF kibocsáthat bármely, napirendjén szereplő tárgykörben dokumentumokat. A tagjai közötti megállapodások betartására az azonos célok és az egybeeső érdekek jelenthetnek biztosítékot.

2. A KMKF tagjai és szakértői

(1)   A KMKF teljes jogú tagjai:

a)  a Magyarországgal szomszédos államok országos – annak hiányában regionális -  parlamentjébe, illetve jogalkotó testületébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott személyek. Valamennyi parlamenti képviselő jogosult részt venni a KMKF munkájában, de annak hiányában országonként maximum 6 regionális képviselő, akiket a KMKF elnöke – az érintett magyar szervezet(ek) vezetőivel egyeztetve – hív meg.

b)  parlamenti képviseletet adó párt mellett ugyanabból a szomszédos országból azok a nemzeti közösséget képviselő pártok vagy szervezetek, amelyek az adott ország utolsó parlamenti választásán a parlamentbe nem kerültek be, minden megszerzett 1% után 1 képviselővel, továbbá szervezetenként 1 képviselőt delegálva azok, amelyek nem indultak el országos parlamenti választásokon, de regionális szintű képviselettel rendelkeznek,

c) a KMKF magyarországi tagjai a Magyar Országgyűlés képviselői, minden pártból három személy; tagokat az egyes pártok jelölnek,

d) a KMKF elnöke által felkért független képviselő,

e) az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának három tagja,

f)  a magyarországi pártok, illetve valamely szomszédos országban magyar szervezet képviselőjeként megválasztott európai parlamenti képviselők maguk közül országonként legfeljebb négy tagot delegálnak.

(2) A KMKF tevékenységében tagként részt vevő nem parlamenti képviselőt a jelölő szervezet vezetője a KMKF elnökének címzett levélben bármikor visszahívhatja, ha helyére új tagot jelöl.

(3)  Az (1) bekezdésben jelzett parlamenti képviselő tag a jelölő szervezet vezetőjének kifejezett írásbeli kérésére elveszíti jogosultságát a KMKF munkájában való részvételre, ha kilép a delegáló szervezetből vagy annak parlamenti frakciójából. A megüresedett helyre a jelölő szervezet jogosult az (1) bekezdésben meghatározott módon a feltételeknek megfelelő személyt delegálni.

(4) A KMKF elnöke tiszteletbeli tagokat kérhet fel, akik felszólalhatnak a plenáris ülésen és a munkacsoportokban.

(5) A KMKF Elnöke szakértőket kérhet fel a KMKF Plenáris Ülése, Állandó Bizottsága és a munkacsoportok munkájának segítésére.

A KMKF Elnöke a nyugati magyarság soraiból szakértőket kér fel, hogy munkájukkal segítsék a KMKF tevékenységét, akik az elfogadott stratégiai célok érvényesítését segítik elő nemzetközi fórumokon.

3. A KMKF szervezete és működése

(1)  A KMKF háromszintű szervezeti szerkezetben működik.

A Plenáris Ülés

(2)  Az egyik szint a plenáris ülés, melyet a Magyar Országgyűlés Elnöke hív össze és elnököl évente legalább egy alkalommal, és emellett amennyiben a tagok legalább fele ezt kéri. Ennek napirendjére az összmagyarságot érintő stratégiai kérdések kerülnek.

(3)  Az ülések tartalmi előkészítésének, illetve a munkacsoportok működtetése céljából létre kell hozni egy Állandó Bizottságot – ez a második szint –, melynek tagjai a küldő szervezettől kapott mandátumuk birtokában lefolytatják a vitákat és előkészítik a plenáris üléseket, esetleges dokumentumokat.

(4)  A KMKF – harmadik szintként – munkacsoportokat hozhat létre. 

Az Állandó Bizottság

(5)  Az Állandó Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ül össze.

(6) Az Állandó Bizottságba a KMKF minden tagszervezete, illetve a Nemzeti Összetartozás Bizottsága tagokat delegál.

(7)  Az Állandó Bizottság tagjai parlamenti képviselők, vagy tartományi, vagy annak megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett személyek.

(8)  Az Állandó Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke által felkért magyarországi tag.

(9) A KMKF Állandó Bizottsága a KMKF Titkársága révén együttműködik a kormányzati nemzetpolitikáért felelős szervezeti egységekkel.

A Munkacsoportok

(10)  A munkacsoportok a KMKF egyeztető, tanácsadó tevékenységet betöltő műhelyei.

(11) A munkacsoportok elnökei társelnöki rendszerben az Országgyűlés elnöke által felkért magyarországi kormánypárti és ellenzéki képviselők.

A Regionális önkormányzati munkacsoport és a Társadalmi szervezetek munkacsoportja

(12) A munkacsoportokba a 2. pont (1) a), b) és c) pontjaiban meghatározott szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak. A munkacsoport tagja lehet a d) pontban említett független képviselő is. Emellett a KMKF elnöke kér fel szakértőket a munkacsoportban való részvételre.

A Szórvány-diaszpóra munkacsoport

(13) A munkacsoportokba a 2. pont (1) a), b) és c) pontjaiban meghatározott szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak. A munkacsoport tagja lehet a d) pontban említett független képviselő is. Emellett a KMKF elnöke kér fel szakértőket a munkacsoportban való részvételre, úgy, hogy a nyugati magyarság soraiból kikerülő szakértők létszáma elérje a munkacsoport létszámának negyedét.

A Szakpolitikai munkacsoport

(14) A munkacsoportokba a 2. pont (1) a), b) és c) pontjaiban meghatározott szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak. A munkacsoport tagja lehet a d) pontban említett független képviselő is. Emellett a KMKF elnöke kér fel szakértőket a munkacsoportban való részvételre.

Egyéb rendelkezések

(15)  A plenáris ülés létrehozhat ad hoc bizottságot is.

(16)  A KMKF, az Állandó Bizottság, illetve a munkacsoportok titkárságának feladatait a Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala látja el.

Tematikus fókusz

(17) A KMKF napirendjére stratégiai, elvi jellegű kérdések kerülnek. (Ily módon elkerülhető a MÁÉRT megkettőzése is.)

(18) E kérdések megvitatásán túl a KMKF fontos tevékenysége elsősorban nemzetpolitikai állásfoglalások kibocsátása, melyek orientálják Magyarország határon túli magyar politikáját.

(19)   A plenáris ülés dokumentumokat fogadhat el (nyilatkozatok, állásfoglalások), ezek előkészítése az Állandó Bizottság feladatkörébe tartozik.

(20)  E dokumentumok és a plenáris ülésen elhangzottak alapján a Magyar Országgyűlés elnöke összefoglalja a javaslatokat és azokat megtárgyalásra az illetékes albizottságnak megküldi, valamint tájékoztatja azokról a magyar Kormányt és szükség szerint egyéb intézményeket.

(21)  A KMKF külhoni magyar tagjai az Állandó Bizottság által elfogadott rend szerint és az Országgyűlés Házszabályának megfelelően meghívottként részt vehetnek a magyar parlament bizottságainak ülésein.